|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Mazuru, Bogdan 2009. március 18.Romániának nem állt szándékában korlátozni magyarországi hivatalosságok magánlátogatásait, de az ország területén, magánjellegű megnyilvánulásaik során a külföldi vendégeknek tiszteletben kell tartaniuk Románia alkotmányát – ez a lényege a hivatalos bukaresti álláspontnak, amelyről Bogdan Mazuru külügyi államtitkár tájékoztatta Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet. A magyar nagykövet szóbeli jegyzékben kért magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy a román fél eltanácsolta Sólyom László magyar államfőt erdélyi látogatásától, majd megvonta az elnök repülőgépének marosvásárhelyi leszállási engedélyét. A közlemény szerint a diplomáciai dokumentumokban és a nyilvánosság előtt tett kijelentésekben tiszteletben kell tartani az állami intézmények és a közigazgatási-területi egységek hivatalos elnevezését, mivel a tévedések, a hozzávetőleges vagy félreértelmezhető információk használata nem elfogadott. A bukaresti külügy arra is rámutatott, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmének román modelljét nemzetközi szinten modellértékűnek tartják. /Román külügy: magánlátogatáson is tiszteletben kell tartani az alkotmányt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./2010. június 9.Németh Zsolt BukarestbenAz Orbán-kormány beiktatása óta ma először lesz román-magyar diplomáciai tárgyalások színhelye Bukarest. Erre Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár romániai látogatása ad alkalmat. A magyarországi politikus Bogdan Mazuru külügyi államtitkárral találkozik a román fővárosban és Markó Béla kormányfő-helyettest is felkeresi hivatalában. A Németh–Mazuru tárgyalások központi témája várhatóan a magyar állampolgárság könnyített megadásáról szóló törvény alkalmazása lesz, miután a román külügy korábban közölte: részletesen szeretne tájékozódni a jogszabályról. Ennek érdekében a román külügyminisztérium pontosításokat kért Budapesttől, mielőbbi tárgyalást kezdeményezett a magyar féllel, a szenátus külügyi bizottsága pedig a következő napokban határozatot kíván elfogadni a jogszabály román megítéléséről. A bukaresti diplomácia arra kíváncsi, hogy a magyar állampolgársági törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak. Mindez abból a válaszból derül ki, amit a román külügy a Mediafax és a Rador hírügynökségek érdeklődésére adott a témában. A tárca azt is jelezte: a román fél teljes mértékben kész a nyílt párbeszédre ebben az ügyben. Mint ismert, a román külügyminisztérium mindeddig nem foglalt hivatalosan állást a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban. Korábban azonban Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke kijelentette: Budapest „etnikai alapon készül állampolgárságot adni az ország határain kívül élő magyaroknak”, ami ellentétes a nemzetközi joggal. Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. június 10.Németh Zsolt: a magyar és lengyel EU-elnökség lendületet adhat a közép-európai együttműködésnekAz Európai Unión belüli "közép-európai elnökségi staféta" - vagyis a jövő évi magyar és lengyel elnökség - nagy lendületet adhat a közép-európai új típusú együttműködés megteremtésének, segíthet a magyar és román közös érdekek érvényesítésében - mondta Német Zsolt az MTI-nek csütörtöki konstancai megbeszélései után. A külügyi államtitkár a Fekete-tengeri kikötővárosban Teodor Baconski külügyminiszterrel és Bogdan Mazuru külügyi államtitkárral is tárgyalt. Az MTI-nek elmondta: a baráti légkörű megbeszélések középpontjában egy új Közép-Európa felépítése állt. Az erre irányuló magyar szándékot látványosan demonstrálta a magyar miniszterelnök első, Lengyelországban tett külföldi útja is, s egy magyar-román-lengyel együttműködés jól szolgálhatja ezt az új közép-európai építkezést - tette hozzá. Németh Zsolt elmondta: a magyar és a román fél négy fő területen azonosította a közös érdekeket. Az első terület az energiabiztonságra, ezen belül pedig az energiaellátás diverzifikációjára vonatkozik. A magyar és a román partner egyaránt hangsúlyozta elkötelezettségét a Déli Folyosó vezetékrendszerének kiépítése mellett. A második területet az Európai Unió közösségi politikáinak a fenntartása jelenti, mindkét ország érdekelt a közös mezőgazdasági és kohéziós politika fenntartásában, különös tekintettel arra, hogy a magyar elnökség idején kezdődik a 2014-2020-as költségvetési időszak vitája. A közös érdekek harmadik területét a külpolitikai kérdések képezik. Így mindkét ország vallja, hogy a NATO jelenti országaink és térségünk számára a biztonsági garanciát, s az amerikai jelenlét nélkülözhetetlen a külső biztonság szavatolása szempontjából. Ugyancsak fontos a "keleti partnerség", így az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony. Németh Zsolt és vendéglátói egyetértettek abban, hogy a kisebbségi politika Ukrajnában az elmúlt időszakban a magyar-román együttműködés egyik kiemelkedő területe volt. Ukrajnában az elmúlt években durva támadásoknak voltak kitéve az ukrajnai magyarok és románok - emlékeztetett az államtitkár, hozzáfűzve, hogy emiatt Magyarország és Románia közös kisebbségpolitikai fellépésre kényszerült. Mindkét ország számára fontos a Nyugat-Balkán bekapcsolása az európai integráció folyamatába, ebben kiemelkedő szerepet tölthet be egy jól működő magyar-román-szerb háromoldalú együttműködés - állapították meg a tárgyalók. A magyar és román közös érdekek negyedik területét a Duna-stratégia megvalósítása jelenti - mondta Németh Zsolt. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Magyarország 2011 első felében, Lengyelország pedig a második félévben tölti be az EU elnöki tisztségét, vagyis egyfajta közép-európai elnökségi "staféta" várható. Ez a "közép-európai elnökségi év" nagy lendületet adhat a szerves közép-európai együttműködés megvalósításában - mondta az államtitkár. "Feltűnő volt számomra, hogy az állampolgársági kérdésben, illetve a Trianon-törvény kérdésében továbbra is az a visszafogottság jellemzi a román politikát, ami az elmúlt hetekben volt jellemző" - mondta, hozzáfűzve: Magyarországnak szomszédai közül csupán Szlovákia okozott fejtörést ebben az ügyben. "Bízunk abban, hogy Szlovákia a választásokat követően felül fogja vizsgálni az elmúlt években folytatott magyarellenes politikáját" - mondta a magyar tisztségviselő. Németh Zsolt üdvözölte a Romániában zajló decentralizációs folyamatot. Szerinte ennek egyik fontos eleme, hogy az országban a jövőben természetes határaik között alakulnak-e meg a fejlesztési régiók, avagy megmarad az eddigi mesterséges regionális felosztás. Leszögezte: Magyarország a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó javaslatát támogatja. Az RMDSZ álláspontjának lényege, hogy a három székelyföldi megye közös régióba tartozzék. Németh Zsolt elmondta: a két külügyminiszter még ebben a hónapban találkozik Bukarestben. Garzó Ferenc MTI 2010. június 11.Közös magyar-román érdekekAz Európai Unión belüli „közép-európai elnökségi staféta” – vagyis a jövő évi magyar és lengyel elnökség – nagy lendületet adhat a közép-európai új típusú együttműködés megteremtésének, segíthet a magyar és román közös érdekek érvényesítésében – mondta Németh Zsolt az MTI-nek tegnapi konstancai megbeszélései után. A magyar külügyi államtitkár Teodor Baconschi külügyminiszterrel és Bogdan Mazuru külügyi államtitkárral is tárgyalt. A felek megegyeztek, hogy a két külügyminiszter még ebben a hónapban találkozik Bukarestben. A magyar és a román fél négy fő területen azonosította a közös érdekeket. Az első terület az energiabiztonságra, ezen belül pedig az energiaellátás diverzifikációjára vonatkozik. Egyaránt hangsúlyozták elkötelezettségüket a Déli Áramlat vezetékrendszerének kiépítése mellett. A második területet az Európai Unió közösségi politikáinak a fenntartása jelenti, mindkét ország érdekelt a közös mezőgazdasági és kohéziós politika fenntartásában, különös tekintettel arra, hogy a magyar elnökség idején kezdődik a 2014–2020-as költségvetési időszak vitája. A közös érdekek harmadik területét a külpolitikai kérdések képezik. Így mindkét ország vallja, hogy a NATO jelenti országaink és térségünk számára a biztonsági garanciát, s az amerikai jelenlét nélkülözhetetlen a külső biztonság szavatolása szempontjából. Ugyancsak fontos a „keleti partnerség”, így az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony. A felek egyetértettek abban, hogy a kisebbségi politika Ukrajnában az elmúlt időszakban a magyar– román együttműködés egyik kiemelkedő területe volt. Ukrajnában az elmúlt években durva támadásoknak voltak kitéve az ukrajnai magyarok és románok – emlékeztetett a magyar államtitkár, hozzáfűzve, emiatt Magyarország és Románia közös kisebbségpolitikai fellépésre kényszerült. Mindkét ország számára fontos a Nyugat-Balkán bekapcsolása az európai integráció folyamatába, ebben kiemelkedő szerepet tölthet be egy jól működő magyar–román– szerb háromoldalú együttműködés – állapították meg a tárgyalók. A magyar és román közös érdekek negyedik területét a Duna-stratégia megvalósítása jelenti – mondta Németh Zsolt. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Magyarország 2011 első felében, Lengyelország pedig a második félévben tölti be az EU elnöki tisztségét, vagyis egyfajta közép-európai elnökségi „staféta” várható. Ez a „középeurópai elnökségi év” nagy lendületet adhat a szerves közép-európai együttműködés megvalósításában – mondta Németh. „Feltűnő volt számomra, hogy az állampolgársági kérdésben, illetve a Trianon-törvény kérdésében továbbra is az a visszafogottság jellemzi a román politikát, ami az elmúlt hetekben volt jellemző” – tette hozzá Németh Zsolt. Borbély–Németh: elkezdik a kormányülés előkészítését A konstancai Duna-csúcson Németh Zsolt kétoldalú tárgyalást folytatott Borbély László környezetvédelmi miniszterrel is. A két fél megegyezett abban, hogy mihamarabb el kell kezdeni a soron következő román-magyar közös kormányülést. „Nem vesztegethetjük az időt, az együttes kormányülés akkor lesz igazán hatékony, ha már most elkezdjük szervezni az eseményt, és ha rövidesen megállapodunk a tanácskozás legfontosabb témáiban” – fogalmazott az RMDSZ-es miniszter. Új Magyar Szó (Bukarest), lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
